Nyugdíj 2012 - minden nyugdíj információ egy helyen

A nyugdíjváltozások 2012-ben jelentős átalakuláson mennek át. A Fidesz ugyanis a svéd nyugdíj modellt kívánja hazánkban bevezetni.

Ez pedig az induló nyugdíjak nagymértékű csökkenését, valamint a nyugdíjak összegének állandósuló változását eredményezi majd.

A svéd modell az egyéni számlán alapul, amelyet kizárólag a dolgozó fizet be, az állam ezt nem egészíti ki költségvetési hozzájárulással.

Létező modellként vizsgálják az alapnyugdíj bevezetését, amelyre azok lesznek jogosultak – jelenlegi számítás szerint 20.000-Ft-os egységes összegben - , akik aktív éveik alatt nem tudták megszerezni az elegendő szolgálati időt.

A nyugdíjváltozások 2012-ben nagymértékű csökkenést hoztak a szolgálati nyugdíjasoknak, akik szolgálati idejük és korábbi rendfokozatuk alapján idén 30-50.000-Ft-al kapnak kevesebb járandóságot, mint tavaly. Egy MSZP-s politikus állítása alapján bizonyított tény, hogy ennyivel kapnak kevesebbet azok a szolgálati nyugdíjasok, akiket nem vettek vissza szenior állományba a rendőrség kötelékén belül. Márpedig se rendőrt, se tűzoltót, se börtönőrt nem vett vissza állományba egyik rendészeti szerv sem.

A nyugdíjváltozások 2012-ben azonban nemcsak a szolgálati nyugdíjasokat érintik negatívan, hanem a majdan nyugdíjba vonulókat és a már nyugdíjban lévőket is. Előbbieknek az induló nyugdíja lesz jóval kevesebb, utóbbiaknak pedig a járadéka (a tavalyi nyugdíj) csökken. Ezt mutatja ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. hatástanulmánya. További következtetést von le a tanulmány a tekintetben, hogy a demográfiai-, és a munkaerőpiaci változások következtében nem lesz garantált a nyugdíjak összege. A Századvég hatástanulmánya azért fontos, mert  a Fidesznek ez a tanulmány nyújt segítséget a svéd nyugdíjmodell bevezetéséhez, mellyel a kormány már 2012 közepén élni kíván, de legalábbis át akarja alakítani a jelenlegi rendszert.

Az új modell két pilléren nyugszik, az egyéni számlán és az alapnyugdíjon. A svéd modell arra épül, hogy a 65. életév betöltésekor jogosult a dolgozó az alapnyugdíjra, de csak abban az esetben, ha minimum 40 év szolgálati időt megszerzett. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, akkor nyugdíja kisebb összegű. Hazánkban ez úgy alkalmazható, hogy a dolgozó akkor lesz jogosult 65. életéve előtt nyugdíjra, amennyiben a számára kiszámolt járadék legalább a garantált minimum szintjét eléri.

A Századvég nem forintosítja a járadék minimum szintjét, de erről a kormány még nem is tárgyalt. Kiszivárogtatott információk szerint ez az összeg jelenleg 20.000-Ft-ot jelentene. Magyarra fordítva a szót, 20.000-Ft-ból kell megélnie annak a nyugdíjba vonulónak, aki a kormány által megszabott szolgálati idővel nem rendelkezik.

A svéd modell két alrendszert is tartalmaz. Az első, az aktív korban megszerzett és bevallott jövedelem, vagyis a bérek után befizetett járulékok összege. E kettő figyelembe vételével lehet differenciálni a nyugdíjakat.

A svéd modell másik alrendszere a tőkefedezet. Ez biztosítja azt, hogy a dolgozó olyan tagdíjat fizet be, amelynek összege a ledolgozott évek alatt hozamokkal növekszik. A munkavállaló béréből levont járulék, valamint a befizetett tagdíj egyéni számlán gyűlik össze a munkában töltött évek alatt, amely alapján számítják majd ki nyugdíjba vonuláskor a nyugdíj összegét. A Századvég tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy ez a svéd modell egy-az egyben nem alkalmazható hazánkban, finomításokra lesz szükség. Így is jelentős szóródásokat fog eredményezni a nyugdíjak összege, részben a demográfiai változások, részben pedig a munkaerőpiaci ingadozások miatt.

A kormány előtt álló eldöntendő kérdés az, hogy miként, milyen juttatás, kedvezmény formájában ismerje el nyugdíjba vonuláskor a gyermekvállalást. Egy a sok terv közül az, hogy a jelenlegi 65 évre fokozatosan kitolódó nyugdíjkorhatár csak azokra vonatkozzon, akik legalább két gyermeket felneveltek oly módon, hogy szakmát is adtak kezükbe.

Másik terv az, hogy a majdan nyugdíjba vonuló munkavállaló nyugdíját úgy számítják ki, mintha az édesanya akkor is dolgozott volna, amikor gyermekét nevelte. Fontos megjegyezni, hogy a gyermekvállast sem a Századvég tanulmánya, sem a kormány kommunikációja nem említi kedvezményezett tényezőnek a majdani nyugdíj törvényben.

Az MSZP- ből többen kifogásolják, hogy idéntől a fogyatékkal élők rosszul járnak a gépkocsi vásárlási kedvezménnyel. 2012-től csak azok kapnak az eddiginél nagyobb gépkocsi vásárlási kedvezményt, akik születésük óta mozgáskorlátozottak. Akik baleset miatt váltak mozgásukban fogyatékossá, azok ezt a kedvezményt idéntől már nem vehetik igénybe. Példaként hozta fel azt a képtelen tényt, hogy új kocsi vásárlásakor csak olyan Suzukit vehetnek támogatással, amely nagyobb méretű kerekes szék szállítására alkalmatlan, valamint nincs benne automata sebváltó. Tovább sújtja a mozgáskorlátozottakat az, hogy idéntől már csak egy márkakereskedésben vásárolhatnak kedvezménnyel autót, és azt is csak úgy, hogy hitelt kötelesek felvenni a Széchenyi Kereskedelmi Banktól.

További kifogásként elhangzott az is, hogy ez a márkakereskedő 2011. tavaszi kezdettel végrehajtás alatt áll, a bank hiteldíjmutatója pedig 27 -34% között mozog, amely a jelenleg elérhető autóhitelek háromszorosát jelenti. Azzal a kormányrendelettel sem értenek egyet, amelynek értelmében a terhességi gyermekágyi segélyen/GYED-en lévő kismamák havi 100  Ft és 9.500-Ft közötti tartományban jövedelem pótlékot kérhetnek. Elég nevetséges egy olyan támogatási/pályázati rendszer működtetése, amelyben 100-Ft támogatás igényelhető. Összegezve: jelenleg mintegy 80 ezer kismama igényelheti ezt a támogatást azért, mert a 2012. évi szja változás őket negatívan érinti.